Mit kell tudni az ALS-ről?

Az ALS a mozgató idegsejtek betegsége, azon idegsejtek (mozgató neuronok) károsodnak, amelyek az akaratlagos mozgásokért felelősek. A motoneuron betegségeknek több típusa ismert, ezek között az ALS a leggyakoribb. Az érintett agykérgi, agytörzsi és gerincvelői mozgató idegsejtek fokozatos pusztulása a vázizmok fokozatos károsodásához vezet.

Előfordulás: 5-6 beteg/100.000 lakos, az új betegek száma 1-3 beteg/100,000 lakos/év. Az átlagos kezdeti életkor 58-60 év, a túlélés 3-5 év.

Egyéb elnevezések (motoneuron betegség, Lou-Gehrig betegség)

Ezt a betegséget Dr. Jean-Martin Charcot írta le először a 19. században. Az Egyesült Államokban Lou Gehrig-kórnak is nevezik, a New York Yankee baseball játékosa után, aki a betegségben szenvedett és 1941-ben okozta halálát. Egy másik, híres személy, aki ALS-ben szenvedett Stephen Hawking, fizikus, aki több mint 50 évet élt a diagnózis felállítása után (https://hu.wikipedia.org/wiki/Stephen_Hawking).

Milyen tünetekkel jár?

A gerincvelői („alsó”) motoneuronok károsodása a vázizmok gyengeségével és sorvadásával jár, rendszerint látható, akaratlan rángások is jelentkeznek. Elsősorban a távolabbi (kéz és lábfej) izmok érintettek: a kezek gyengülnek, ügyetlenné válnak, a lábfejek emelése nehezitett, járáskor a beteg csapja a lábfejét.

Az agykérgi („felső”) motoneuronok és a piramis pálya károsodása fokozott izomtónushoz vezet.

Az agytörzsi mozgató magok idegsejtjeinek károsodása az ugynevezett bulbaris károsodát eredményezik: ennek jellemzői: nyelészavar (diszfágia), elmosott, nehezen érthető beszéd (diszartria), a nyelvmozgások nehezítettsége és a nyelv sorvadása.

Mi okozza az ALS-t?

Az esetek 90%-ában a beteg sporadikus, azaz nem öröklődik. Ritkán ezen esetekben is kimutatható genetikai eltérés. 10%-ban családi halmozódás figyelhető meg („familiaris ALS”), ezek hátterében számos genetikai eltérést azonosítottak, a leggyakoribbak: C9orf72, SOD1 gének mutációja.

A diagnózis a jellegzetes tünetek keresésén, EMG vizsgálaton alapszik. Egyes esetekben genetikai vizsgálat is lehetséges. Számos, gerincvelői betegség kizárása szükséges képalkotó vizsgálatokkal, agyviz vizsgálatával. Koponya MRI általában negatív, de mutathat minimális eltéréseket a mozgató kéreg és pálya károsodása esetén. A laboratóriumi leletek nem jellemzőek, a kreatin kináz (CK) enzim értéke általában kissé emelkedett, ami az izmok károsodásának következménye.

ALS funkcionális értékelő skálák:

Az ALS-FRS-R

Az ALS Functional Rating Scale – Revised (ALSFRS-R) az egyik leggyakrabban használt skála az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) betegek funkcionális állapotának követésére.

A skála 12 kérdést tartalmaz, amelyek három fő funkcionális doménre oszlanak: bulbaris funkciók (beszéd, nyelés, nyálkontroll), motoros funkciók (kézhasználat, öltözködés, ágyból kikelés, járás), légzési funkciók (légszomj, légzés nyugalomban, alvás közbeni légzés).

A maximális elérhető pontszám 48 pont. Minden kérdésre 4 pont szerezhető, ha teljesen megtartott az adott funkció. 0 pontot jelent, ha a beteg egyáltalán nem képes a mindennapokban végrehajtani az adott feladatot. Az alábbi táblázat szemlélteti az egyes kérdések pontozását.

Az ALS-FRS pontszám csökkenésének üteme a betegség prognózisának indikátora lehet egyes esetekben. A kiindulási ALSFRS-R pontszám és annak havi romlási üteme (slope) erősen korrelál a várható túléléssel. Például egy gyors romlási ütem (≥1 pont/hónap) rosszabb túlélést jelez, míg egy lassabb progresszió (<0,5 pont/hónap) hosszabb túléléssel társulhat. Átlagosan a betegek havonta kb. 0,9 pontot veszítenek a skálán (ez persze egyéni eltéréseket mutathat).

King’s stádiumbeosztás

A King’s Clinical Staging System egy egyszerű, klinikai paraméterekre épülő stádiumbeosztás az ALS előrehaladásának követésére. Lényege, hogy a betegség stádiumát az alapján határozza meg, hány anatómiai régió érintett, illetve szükség van-e tápláló szonda vagy lélegeztetés bevezetésére.

Az öt stádium a következő: 1. stádium (betegségkezdet), ilyenkor csak egy régió érintett (bulbaris, felső végtag, alsó végtag vagy légzőrendszer). A 2. stádiumban a betegség terjed, az előzőekben felsoroltak közül két régió érintett. A 3. stádiumban generalizált betegségről bezsélhetünk, ebben az esetben már három régió érintett. A 4. stádium két alstádiumra bontható, 4A. stádiumként kategorizáljuk a betegséget, amennyiben táplálási elégtelenség fennáll. Ilyenkor szükség lehet gastrostomára, PEG behelyezésre. A PEG alkalmazásáról itt írtunk (https://izominfo.rirosz.hu/perkutan-endoszkopos-gasztrosztoma-peg-szerepe-a-neuromuszkularis-betegek-ellatasaban/). 4B. stádiumban a légzési elégtelenség tünetei kerülnek előtérbe, non-invazív vagy invazív lélegeztetés válik szükségessé. Az 5. stádiumként a bekövetkezett halált nevezzük.

MITOS stádiumbeosztás

MITOS (Milano–Torino) stádiumbeosztás egy egyszerű, funkcionális képességeken alapuló stádiumbeosztás ALS-ben. A skála az ALS-FRS-R négy kulcsfontosságú doménjére épül, ezek a mobilitás (járás, önálló helyváltoztatás), felső végtagi funkció (kézhasználat, öltözködés), beszéd vagy írásbeli kommunikáció, nyelés. A beteg stádiumát az határozza meg, hogy hány funkciót veszített el (azaz nem tudja önállóan ellátni, külső segítségre van szüksége).

Első stádiumnak nevezzük, amikor a felsoroltak közül egy funkció ellátásában szorul a beteg külső segítségre, pl. a beteg már nem tud önállóan járni, vagy önállóan enni, vagy a beszéd erősen érthetetlenné válik. A második stádiumban két doménben szorul segítségre a beteg, míg a harmadik stádiumban három funkció elvesztése a jellemző. A negyedik stádiumban a beteg mind a négy alapfunkciójában elveszítette az önállóságot, teljes önellátási képtelenségről beszélhetünk.

A MITOS stádiumbeosztás egyszerű és gyors, nem kell pontozni, ezáltal a klinikumban jól használható. Kevésbé szubjektív, mint az ALS-FRS-R itemek finomabb különbségei, ezáltal kevésbé részletes is. A MITOS stádiumbeosztás kiegészíti a King’s stádiumbeosztást, míg a King’s anatómiai régiókra épül, a MITOS funkcionális kapacitásokra.

A betegség kimenetele

A betegség fokozatos romlással jár, halálos kimenetelű. A prognózist bizonyos mértékig befolyásolja a tünetek előfordulása. Amikor az izomsorvadás dominál a prognózis jobb, kivételesen 10 éves túlélés is előfordulhat. Bulbaris kezdeti tünetek rossz prognózist jelentenek, a túlélés rendszerint 3 évnél rövidebb.

Hogyan kezelhető?

Aktuálisan 2 típusú gyógyszeres kezelés elérhető, de számos gyógyszer kipróbálása zajlik. Ezek jellemzője, hogy a rosszabbodást lassítják, a túlélést hónapokkal megnyújtják.

Riluzol: szájon át szedhető tabletta, Edaravone infúzióban alkalmazható.

Nem gyógyszeres kezelés: fizioterápia (izomerősítés), légzőtorna, beszédterápia, roboráló (fehérjedús) táplálás, nyelészavar esetén folyadék sűrítése, majd nasogasztrikus tubus beültetése, légzészavar esetén légzéstámogatás (nem-invazív légzéstámogatás).

Folyamatban lévő kutatások

Intenzív kutatás zajlik az izomsorvadásért felelő mediátorok (myostatin) gátlásával, valamint génterápia kifejlesztésére, utóbbi alkalmazhatósága csak a betegek kis csoportjánál, ismert genetikai eltérés (pl. SOD1 gén mutáció) esetén várható.

Irodalom

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK1450/

2022. február 14.