Története

Dr. Harry Angelman, a Warrington, Cheshire-i pediátria orvosa 1965-ben három gyermeknél is leírta a jelenséget. Akkor még rendkívül ritkának gondolták. 1987-ben kiderült, hogy az érintett gyermekek felénél a 15-ös kromoszómában a hosszú karjának egy része (15q) elveszett. Azóta gyakrabban írnak ilyen érintettségű gyermekekről, így az előfordulás 1:25,000-re tehető.

Patofiziológia

Az Angelman-szindróma genetikai, másrészt un. epigenetikai tényezők is okozhatják:

1, Az első esetben néhány gén deléciója (kiesése) miatt alakul ki, melyek a 15-ös kromoszómán találhatók. Ez FISH (Fluoreszcens in situ Hybridizáció) segítségével kimutatható. Valószínűleg ezen gének egyike az agy fejlődésére hat, pontosabban a nyelv, mozgás és pigmentációt irányító területeket befolyásolja. Ezenkívül pedig a sejtek hírvivő rendszerei üzeneteinek biokémiai szállítására is hatással van.
E géncsoport első hét tagja, melyek deléciója Prader-Willi-szindrómát okoz, csak az apai kromoszómában működik.
Az Angelman-szindróma egyetlen gén mutációja miatt is kialakulhat. Ez a gén az UBE3A, ami az ubikvitin útvonal, mely fontos fehérje lebomlási rendszer, egyik tagját, az ubikvitin protein ligáz nevű enzímet kódolja. Ez a gén mind az anyai, mind az apai kromoszómán megtalálható, de metiláltságuk és ezért kifejeződési fokuk eltérő (ez a genomiális imprinting). Az anyai megfelelő elengedhetetlen a normál fejlődéshez, így annak elvesztése Angelman-szindrómát eredményez.

2, A második esetben csak epigenetikai tényezők állnak a háttérben, vagyis ekkor nincs DNS szekvencia változás, csupán a gének kifejeződése (fehérjére történő átírásuk alatt, vagy után) változik meg. Ilyen pl az un. apai uniparentális diszómia (UDP), amikor mindkét 15-ös kromoszóma az apától származik, mely inaktív, “csendesített” UBEA3A gént tartalmaz. Vagy ha az anyai génmásolat az apaihoz hasonlóan inaktívvá válik un. imprinting defektus miatt.

Jellegzetességei

– Etetési problémák (75%) (csecsemő nem vesz fel táplálékot, súlya nehezen gyarapszik)
– Üléskor és sétánál jelentkező nehézségek
– Hiányos beszéd
– Alacsony figyelemkészség és hiperaktivitás
– Súlyos tanulási nehézségek
– Epilepszia (80%) és abnormális EEG
– Szokatlan mozdulatok (remegés, kézlendítések)
– Gyengéd természet és gyakori nevetés
– Merev testtartás
– Átlagon aluli fejméret, gyakran hátul lapított koponyaalak
– Enyhe, de karakterisztikus arcvonások (széles, mosolygó száj; előreugró áll; vékony felső ajak; mélyen ülő szemek; gyakran tartja a nyelvét az ajkai között)
világos haj, kék szemek (60%)
– Alvási zavarok
– Bandzsítás (40%)
– Scoliosis (gerincferdülés) (10%)

Diagnózis

Az AS diagnózisa a következőkön alapul:
– mozgási és beszédfejlődési zavarok
– szokatlan mozdulatok (remegés, kézlendítések) és merev testtartás
– karakterisztikus arcvonások
– epilepszia és EEG vizsgálat
– boldog arc (ún. happy-face) és gyakori nevetés
– a 15-ös kromoszóma egy részének deléciója

Kezelés

Nincs kezelés az AS-re, de a tünetek enyhíthetők. Az epilepszia antikonvulzív terápiával kezelendő, míg a fizikoterápia az ízületek megfelelő fejlődését teszi lehetővé. Foglalkoztatási, beszéd-, zene- és hidroterápiák pedig további tünetenyhítő hatással rendelkezhetnek.

Prognózis

Az AS klinikai jegyei az életkorral változnak. A felnőttkor elérésével a hiperaktivtás és az alvási zavarok erősödnek. A legtöbb Angelman-szindrómás felnőtt fitalabbnak látszik a koránál. A pubertás és menstruáció normális időben kezdődik. A szexuális fejlődés normális, egy esetről számoltak be, ahol Angelman-szindrómás nőnek hasonló betegségű lánya született. Öltözödési képességük a gombok, cipzárok néküli ruhákra korlátozódik. A legtöbb felnőtt képes evőeszközökkel enni. Egyszerű háztartási munkákat meg tudnak tanulni. Egészségük rendszerint jó, várható élettartamuk közel normális. Azonban hajlamosak a hízásra és a gerincferdülésre. A gyengéd természet felnőttkorban okozhat problémákat, ám ezek nagyrészt orvosolhatók.

Szervezet Magyarországon

Magyar Angelman Szindróma Alapítvány