Magyar név: Neurofibromatózis (Recklinghausen kór)
Orvosi név: Neurofibromatosis (Recklinghausen kór)
BNO kód: Q8500

A betegség lényege:

Az idegrostokat körülvevő kötőszöveti sejtek túlburjánzása okozta, idegrendszeri és bőrtünetekkel járó betegség.

A betegség oka:

(neuro = ideg, fibroma = duzzanat) génrendellenesség okozza. A betegségnek három formája van: a neurofibromatózis I. (NF1), a neurofibromatózis II. (NF2) és a schwannomatózis. Az esetek egy részében a betegség öröklődik.

A betegség tünetei:

Az érintett idegtől függnek; az általa ellátott területen működészavart (érzéskiesést, izomgyengeséget) okozhatnak. Ha a neurofibroma a koponyaüregbe terjed (acusticus neurinoma), életveszélyes állapotot okoz. Sokszor bőr alatti csomó tapintható. A bőrön sok esetben tejeskávé-színű, barna foltok láthatók.

Elvégezhető vizsgálatok:

A gyanú a beteg fizikális vizsgálata során felvetődik. Az érintett idegeket komputertomográfiás (CT), mágneses magrezonanciás (MR) vizsgálattal, esetleg gerincvelő-festéssel lehet kimutatni.

A betegség várható kezelése:

A tüneteket okozó csomókat műtéttel el kell távolítani. Az akusztikus neurinoma időben történő felismerése érdekében rendszeres ideggyógyászat kontrollvizsgálatra el kell menni. Ha a beteg igényli, a genetikai tanácsadást igénybe lehet venni. A betegség tüneteit tüneti kezeléssel lehet enyhíteni.

Javaslatok:

Ha testén, bőre alatt csomókat tapint. mielőbb forduljon orvoshoz. Ha a betegséget diagnosztizálták, tünetmentes esetben is rendszeresen menjen vissza ideggyógyászati kontrollvizsgálatra. Genetikai tanácsadáson megtudhatja, veszélyeztetettek-e rokonai.
A betegség várható lefolyása:
A betegség általában lassan, de folyamatosan súlyosbodik, de – ha a tüneteket okozó csomókat időben eltávolítják – normális életet lehet mellette élni és nem halálos.

Neurofibromatózis

A neurofibromatózis (von Recklinghausen-kór) örökletes betegség, amelyben a bőrben és a test más részein sok lágy, rendellenes idegszövet-növedék (neurofibróma) jelenik meg.
A neurofibrómák a mielin-termelő Schwann-sejtek és a környéki idegeket (tehát az agy és a gerincvelő területén kívül elhelyezkedő idegeket) körülvevő és támasztó sejtek daganatos kinövései. A daganatok általában a kamaszkor után kezdenek megjelenni a bőr alatt érezhető kis csomócskák formájában.

Tünetek és kórismet

A betegek kb. 1/3-a nem vesz észre tüneteket, és a betegséget először rutinvizsgálat során diagnosztizálják, amikor az orvos csomókat talál a bőr alatt, az idegek közelében. További 1/3-ban a betegséget akkor kórismézik, amikor a beteg kozmetikai problémájára keres megoldást. Sok betegnek ugyanis enyhe barna foltjai („café au lait” tejeskávé-foltok) vannak a mellkasán, a hátán, a medencetájékon, a könyöknél és a térden. Ezek a foltok már születéskor is létezhetnek, vagy csecsemőkorban jelennek meg. A bőrön 10 és 15 éves kor között különböző méretű és formájú, hússzínű növedékek (neurofibrómák) kezdenek megjelenni. E képletek száma lehet 10-nél kevesebb, máskor 1000-nél is több. Egyeseknél a daganatok csonteltéréseket is létrehoznak. Ilyen lehet a gerinc rendellenes hajlása (kyphoscoliosis), bordadeformitások, a láb és a kéz hosszú csontjainak megnagyobbodása, a koponya és az arc körüli csontdefektusok. A betegek fennmaradó 1/3-ában a betegséget akkor diagnosztizálják, amikor idegrendszeri zavarok jelentkeznek.
A neurofibrómák a szervezet bármely idegét érinthetik, de előszeretettel nőnek gerincvelői ideggyököknél,s ahol alig vagy egyáltalán nem okoznak problémát, viszont nagyon veszélyessé válhatnak, ha nyomják a gerincvelőt. Gyakoribb azonban, hogy a neurofibrómák a környéki idegeket nyomják, ami megzavarja eredeti működésüket. A neurofibrómák érinthetik az agyban futó idegeket is, ami vakságot, szédülést, süketséget és koordinációra való képtelenséget okozhat. A neurofibrómák számának növekedésével egyre több idegrendszeri szövődmény jelentkezik. Önmagában a bőr jóindulatú neurofibromája sokszor nem jelent komoly problémát, viszont rosszindulatú daganat, úgynevezett neurofibroszarkóma is kialakulhat belőle, sőt más daganatok is megjelenhetnek.
A ritkább, 2. típusú neurofibromatózisban a fent leírtak mellett tumorok fejlődhetnek ki a belső fülben (akusztikus neurómák, vagy vesztibuláris schwannomák). Ez a jóindulatú, jellemzően lassan növekvő daganatfajta, amely a VIII. agyideget (nervus vestibulocochlearis) érinti. A tumorok 20 éves kor körül hallásromlást, és néha szédülést okozhatnak.

Kezelés

Nem ismert olyan kezelés, amely meg tudja állítani a neurofibromatózis rosszabbodását vagy meg tudja gyógyítani azt, de az egyes daganatokat általában műtéttel el lehet távolítani, vagy besugárzással a méretét csökkenteni. Ha közel nőnek egy ideghez, akkor a műtéti eltávolítás során gyakran az ideget is ki kell metszeni. Mivel a betegség örökletes, családalapítás előtt genetikai tanácsadás javasolt.

Betegcsoport Magyarországon

Neurofibromatózisos Betegek és Segítőik Társasága