A Plexus Brachialis bénulás egyéb elnevezései:
- Duchenne-Erb paralízis
- Duchenne-Erb szindróma
- Duchenne paralízis
- Erb-Duchenne bénulás
- Erb-Duchenne paralízis
- Erb paralízis
- Felkari Plexus bénulás, Erb-Duchenne típus
- Felkari Plexus paralízis, Erb-Duchenne típus
Általános leírás
A Plexus Brachialis bénulásról – más néven Erb bénulás – akkor beszélhetünk, amikor egy vagy több, a felkart vagy a vállakat irányító ideg megsérülése a kar bénulását, gyengeségét okozza. Legtöbbször újszülötteknél fordul elő és nehéz, komplikációkkal kísért születés idézi elő. Felnőttek esetében megjelenése komoly traumákhoz kötődik, amelyek során megsérül az ideghálózat, mely a gerincvelőtől közvetíti az ingerületeket a váll, kar és kéz irányába.
A Plexus Brachialis bénulás négy alapvető sérülésre vezethető vissza:
- leszakadás, amikor az idegek a gerincről szakadnak le
- törés, amikor az ideg nem a fenti, gerinchez való kapcsolódási ponton sérül
- neuroma, mikor a szakadás helyén hegszövet alakul ki
- neuropraxia, a leggyakoribb eset, amikor az ideg a behatás eredményeként megnyúlik
Jelek és tünetek
A Plexus Brachialis bénulás egy a vállakat és a kart érintő bénulásos betegség. Ezt a leggyakrabban újszülötteknél megfigyelhető jelenséget a vállak abnormális tartása és az alkar kifordulása jellemzi. Gyakran kíséri ezt a tartást a kezek lefelé fordulása, az érintett oldalon a rekeszizom bénulása, izomsorvadás és érzékelésvesztés, mely többnyire elkerüli a csuklót és a kezet.
A betegség többnyire születéskor vagy röviddel azután már felismerhető. A születéskor feltűnő, hogy a baba nem mozgatja az egyik oldalon a karját, vagy annak egy részét. Árulkodó a baba két markoló keze közti szorítóerő különbség. A moro reflex nem figyelhető meg az érintett oldalon. Végezetül kialakul az adott kar különös tartása, amikor is a felkar a testhez feszül, az alkar pedig jellemzően kicsavarodik.
Ezen felül az adott kar rövidebb “hatótávolsága” és mozgásában való egyéb korlátozottsága, hajlékonyságban és teherbírásban való különbözősége is a betegségre utalhat.
Okok
A betegség legtöbbször a vállakat ért erős behatás nyomán kialakuló idegsérülés okán alakul ki, mely legtöbbször nehéz szülés, illetve farfekvéses babáknál alakul ki. A szülés közben a nyakat ért erős oldalirányú erőhatások is kialakulását eredményezhetik.
Az újszülöttek esetében számos bénulásos betegség alakulhat ki. A Plexus Brachialis bénulás elsődlegesen a felkarra, az Erb bénulás ezen felül az alkar forgatására és a csuklóra is kihat. Egy kapcsolódó jelenség, a Klumpke bénulás a kézre hat ki, melyet a törzs alsóbb részének idegi sérülése okoz.
Felnőttek esetében ezek a kondíciók autóbaleset, sportsérülés, de pl. állatharapás nyomán is kialakulhatnak.
Érintett népesség
A Plexus Brachialis bénulás leggyakrabban újszülötteknél kialakuló, a férfiakat és nőket egyformán érintő betegség. Átlagosan minden kétezer élveszületésre jut egy eset.
Hasonló betegségek
Az alábbi rendellenességek tünetei hasonlóak lehetnek a Plexus Brachialis bénuláshoz, így összevetésük hasznos lehet a helyes diagnózis felállításában.
A Parsonnage-Turner szindróma a felsőtestet, kart és kezet irányító idegek gyulladásos betegsége. A nyakban, vállban kialakuló, majd a végtagra kisugárzó erős fájdalom kíséri.
A perifériás neuropátia kísérőjelenségei szintén a motorikus és érzékelő idegeket és a véredényeket érintik.
Általános kezelés:
A Plexus Brachialis bénulás fizikoterápiával és az adott kar rögzítésével többnyire rövid időn belül is sikeresen kezelhető, de ritka esetben műtétre is szükség lehet a sérült ideg helyreállításához. Más kezelési eljárások többnyire a megszokott kezelés kiegészítésére, a tünetek csökkentésére szorítkoznak.
A korai felismerés és a kezelés haladéktalan elkezdése kiemelt fontosságú. Újszülöttek esetében is pár hét fizikoterápia indokolt. A felépülés a legtöbb esetben maradéktalan, de ezt az idegek sérülésének a helye és kiterjedtsége erősen befolyásolja.
A betegségleírás forrása: https://rarediseases.org/
