Bevezetés

A Smith-Lemli-Opitz (SLO) szindróma egy genetikailag öröklődő koleszterin hiánnyal járó anyagcserezavar betegség. Az SLO-ban szenvedő betegeknek alacsony a koleszterin szintje és magas a 7DHC szintje. Mivel a koleszterin a sejt membránok és szövetek illetve az agyi fehér állomány alapvető alkotó eleme, annak hiánya különböző fokú testi és szellemi fejlődési rendellenességeket és súlyos táplálási nehézséget okoz. Az SLO betegség jelenleg nem gyógyítható, de koleszterinpótlással a betegek állapota lényegesen javítható.

Történelem

A Smith-Lemli-Opitz szindróma egy olyan genetikai rendellenesség, amely jelentős kihatással van az érintett gyermek fejlődésére, mind a születése előtt, mind pedig azt követően.

A szindrómát először 1964-ben írta le három genetikus David Smith, Luc Lemli és John M. Opitz. Ők három olyan fejlődésben lemaradó fiúgyermeket vizsgáltak meg, akiknél azonos tüneteket véltek felfedezni. A három kisfiú nevének kezdőbetűi alapján a betegséget kezdetben RSH szindrómának nevezték el, csak később vált Smith-Lemli-Opitz szindróma néven ismertté. Habár a betegséget már a kezdetektől genetikai rendellenességnek tekintették, és hamarosan további több száz esetet diagnosztizáltak, még 30 évet kellett várni arra, hogy a tudósok rájöjjenek, mi is okozhatja ezt a betegséget.

1993-ban történt áttörés ez ügyben, amikor is felfedezték, hogy az SLO/RSH szindrómában szenvedő betegek szervezete nem képes megfelelő mennyiségben koleszterint termelni. Ez az anyagcserezavar már születés előtt is problémát okoz, mivel a magzat maga nem képes előállítani a szükséges mennyiséget, és az anyától sem kap elegendő koleszterint. A legnagyobb gondok azonban csak születés után jelentkeznek… Minden esetre ez a felfedezés, hatalmas jelentőséggel bírt, ugyanis innentől kezdve sokkal pontosabban lehetett laboratóriumban diagnosztizálni a betegséget. Ettől kezdve kézenfekvő kezelésnek tűnt a koleszterinpótlás ezeknél a gyermekeknél megadva nekik ezzel az esélyt arra, hogy megérjék a felnőtt kort.

Előfordulási gyakoriság

SLO szindrómát okozó hibás gént hordozó felnőttek aránya a lakosság körében 1:100-hoz!!!
Szerencsére annak a valószínűsége, hogy pont két hibás gént hordozó felnőtt találkozik egymással és vállal közös gyermeket, mindössze 1 a 100×100-hez, azaz 1:10.000-hez. Tovább javít a helyzeten, hogy két hibás gént hordozó szülő gyermeke csak 1:4 valószínűséggel lesz SLO szindrómás beteg. Emiatt az előfordulási gyakoriság viszonylag alacsony, 1 a 100x100x4-hez, azaz 1 a 40.000-hez. Ezt erősítik meg azok az európai és amerikai tanulmányok is melyek szerint minden 40.000-60.000 születésre jut 1 (egy) SLO szindrómás beteg. Az SLO szindróma tehát a ritka betegségek csoportjába tartozik. Fiúknál és lányoknál egyaránt azonos valószínűséggel előfordul, bár a fiúknál a kóros külső nemi jellegek miatt sokkal magasabb a felismerési arány.
Az afrikai és ázsiai népesség körében egyébként sokkal alacsonyabbra becsülik az előfordulási valószínűséget, míg az észak-európai és kaukázusi népesség körében pedig sokkal magasabbra.
Magyarországon évi 100.000 élve születést feltételezve, évi 2-3 SLO szindrómás csecsemő születik!

Tünetek, klinikai jellemzők

Az SLO szindróma klinikai tünet együttese rendkívül sokféle lehet. A tünetek gyakran átfedésben vannak más genetikai vagy kromoszóma rendellenességgel járó betegségek tüneteivel. Sajnos nincs olyan jellemző klinikai tünet, amely minden kétséget kizáróan bizonyítaná az SLO szindrómát, pont emiatt korábban rendkívül nehezen beazonosítható betegségről volt szó. Néhány gyermeknél csak egy két olyan apróbb elváltozás jelentkezik, mint például az összenőtt lábujjak vagy a szájpadhasadék, másoknál viszont csaknem a teljes tünet lista megfigyelhető.

Ma már szerencsére, ha felmerül az SLO legkisebb gyanúja is, akkor biokémiai elemzésekkel (7DHC és koleszterin szintméréssel) illetve genetikai vizsgálatokkal minden kétséget kizáróan be lehet azonosítani a betegséget!

Az SLO szindróma vezértünetei a következők:

Alacsony születési súly, táplálási nehézségek, testi-szellemi fejlődési problémák, kisméretű fej, lapos áll, szájpadhasadék, összenőtt vagy rendezetlen 2-3. lábujj, hatodik kéz- és/vagy lábujj(ak), befelé forduló lábfejek, illetve jelentős ivarszervi problémák főleg fiúknál. A legsúlyosabb esetekre a keringési, légzési és táplálkozási rendszerek komoly hiányosságai a jellemzőek.

Általános tünetek:

– Késleltetett fejlődés
– Lassú hossznövekedés
– Elmaradó súlygyarapodás
– Intellektuális fejlődés elmaradása
– Értelmi fogyatékosság

Arc és fej alakváltozásai:

– Kisfejűség
– Kis áll
– Kicsi, felfelé vagy előre álló orrnyílások
– Széles orrnyereg
– Alacsonyan ülő fülkagylók
– Halláskárosodás, főleg nagyobb gyermek korban
– Lecsukódó, nem teljesen kinyitott szemhéjak
– Bőrredő a belső szemzugokban
– Befelé kancsal szemállás
– Könnycsatornahiány
– Szürke hályog
– Előre kicsúcsosodó homlok
– Két oldalon felfelé keskenyedő koponya
– Mereven hátra (és oldalra) tartott fej
– Rövid, hátrahúzott állású nyelv
– Középvonali szájpad hasadék, farkastorok
– Széles felső fogágy
– Magas szájüreg boltozat
– Rendezetlen fogsor, főleg nagyobb gyermek korban.

Végtag abnormalitások:

– Összenőtt, vagy rendezetlenül álló 2/3 lábujj
– Több ujj kézen és vagy lábon
– Rövid hüvelykujj
– „V” elrendezésű mutató és középujj
– Négyujjas tenyérredő
– Befelé forduló lábfejek, dongaláb
– Aránytalan hosszúságú – túl rövid – felsőkar és combcsont
– Petyhüdt izomzat, hipotónia

Táplálási nehézségek:

– Hiányzó vagy enyhe szopó és vagy nyelő reflex
– Visszatérő hányások
– Kicsi gyomor méret
– Gyomorszáj szűkület
– Gyomor visszaáramlás, reflux
– Forgásban elmaradt vékonybél
– Heves bélgörcsök
– Székrekedés
– Krónikus máj betegségek, főleg nagyobb gyermek korban
– Parasympathicus ganglionsejtek hiánya a vastagbélben
– Hiányzó idegek a vastagbélben
– Hirschsprung betegség (vastagbél tágulat)

Keringési, légzési hiányosságok:

– Veleszületett szívbetegségek
– Pitvari és kamrai sövényhiány
– Magas vérnyomás
– Tüdő fejlődési rendellenessége
– Felső légúti fertőzésekre hajlam,
– Tüdőgyulladásra való erős hajlam

Idegrendszeri rendellenességek:

– Agy fejlődési rendellenességek
– Túlzott mértékű agyvíz
– Részlegesen kifejlődött kéregtest, két agyféltekét összekötő idegrost köteg
– Agykéregsorvadás

Ivarszervek deformitásai:

– Mikropénisz (kisméretű hímvessző)
– Rejtett heréjűség
– Hasüregben maradt herék
– Osztott herezacskó
– Nehezen eldönthető nemi jelleg születéskor, csikló alakú és méretű hímvessző vagy fordítva
– Vakon végződő hüvely
– Vizelet kiválasztási rendszer problémái:

Húgycsőhasadék

– Forgásban elmaradt vese
– Vese problémák, vesesüllyedés, vesekövek, ciszták

Bőr elváltozások:

– Fényérzékenység
– Száraz ekcémás bőr
– Márványozott bőr főleg hideg esetén, foltokban hálózatos értágulat

Magatartási zavarok, főleg nagyobb gyermek korban:

– Autizmus, illetve arra való hajlam
– Antiszociális, erőszakos viselkedés
– Öncsonkításra való hajlam
– Hiperaktivitás
– Alvási zavarok
– Tanulási nehézségek
– Nehezen kezelhetőség