A Wilson-kór más elnevezései
- Hepatolenticularis degeneráció
- Progrediáló lenticularis degeneráció
Általános ismertető
A Wilson-kór egy ritka genetikai betegség, melyre jellemző a szervezet különböző szöveteiben, különösen a májban, az agyban és a szem szaruhártyájában raktározott többlet réz. A betegség idővel súlyosabbá válik és kezeletlenül májbetegséget, központi idegrendszeri zavart és halált okozhat. A korai felismerés és kezelés segít megelőzni a súlyos, hosszútávú elégtelenség és az életveszélyes komplikációk kialakulását. A kezelés célja a szervezetben felhalmozódott rézmennyiség csökkentése és ezt követően a normális rézkoncentráció fenntartása.
Jelei és tünetei
A Wilson-kór egy ritka genetikai betegség, mely a máj működési zavarával kezdődik már 6 éves korban, de klinikailag rendszerint csak tinédzserkorban vagy a huszonéves kor kezdetén jelentkezik. A kórral kapcsolatos májbetegség gyakori jelei a bőr, a nyálkahártyák és a szem ínhártyájának sárgás elszíneződése (sárgaság), a duzzadt, ödémás lábak és has (hasvízkór, ascites), mely a normálistól eltérő folyadékvisszatartás következménye, a nyelőcső rendellenes vérerei, melyek bevérzéseket okoznak (oesophagaeal varices), gyakrabban előforduló felületes sérülések és hosszantartó vérzés, gyors kifáradás (fáradékonyság). A Wilson-kórosok közül egyeseknél csak a májfunkciós vizsgálat mutatja ki a rendellenességeket, más tünetek évekig nem mutatkoznak.
A betegek kisebb hányada szenved súlyos májelégtelenségben, ami leggyakrabban serdülőkorban és leginkább a nők körében jellemző. Ilyenkor nagyon gyorsan kialakulnak a májbetegség jelei és tünetei, melyhez gyakran társul a vörösvértestek fokozott szétesése (haemolysis) miatt fellépő vérszegénység és elmezavar. E fiatal betegekben a szem szaruhártyáján a jellegzetes rozsdabarna lerakódások (Kayser-Fleischer gyűrűk) sokszor még nem jelennek meg.
Egyes betegekben a májbetegség rejtve marad és neurológiai (agyi) tünetek jelentkeznek előbb. Ezek közül a leggyakoribb, progrediáló tünetek a remegés, az akaratlan mozgások, a nyelési nehézségek (dysphagia), a nehezített beszéd és a szegényes artikuláció (dysarthria), a koordináció hiánya, a görcsös hajlam, a tónushiányos testtartás és az izommerevség. A neurológiai tüneteket mutató betegek többségénél megjelennek a Kayser-Fleischer gyűrűk a szemben, melyet szemész szakorvos azonosíthat.
A Wilson-kór pszichiátriai tünetei rendkívül változékonyak az egyes esetekben. Könnyen összetéveszthetők más betegségekkel a depressziótól kezdve a skizofréniáig, s gyakran gyógyszervisszaélésként félrediagnosztizálják. Megváltozhat a személyiség vagy a viselkedés. A pszichiátriai tüneteket mutatók többségénél egyidejűleg neurológiai tünetek is jelentkeznek vagy három éven belül kialakulnak. Szemük szaruhártyáján észrevehetők a Kayser-Fleischer gyűrűk.
Fiatal lányokban a menstruáció nem kezdődik meg vagy megszűnik egészen addig, míg nem kezelik őket. Ennek oka, hogy a májbetegség miatt a hormonális anyagcsere felborul. Emellett gyakran előfordul a menstruáció rendszertelensége vagy hiánya (amenorrhea), vetélés vagy terméketlenség.
A Wilson-kórnak további jelei és tünetei lehetnek a vesekövek, a vesetubulusok károsodása, korai ízületi gyulladás (arthritis) vagy más ízületet és csontot érintő változások például csontritkulás (osteoporosis) és a nagyobb ízületeken megjelenő csontkinövések (osteophytes). Csökkenhet a gerinc és a végtagízületek mozgástere is.
Okai
A Wilson-kór autoszomális recesszív módon öröklődő jelleg. A genetikai betegségeket két gén határozza meg: egy apától és egy anyától örökölt gén.
A recesszív öröklődés során a betegség csak akkor alakul ki, ha valaki ugyanazon jelleget kialakító két hibás gént örököl mindkét szülőtől. Ha valaki egy normális és egy kóros génváltozatot kap, akkor csak hordozója lesz a betegségnek, s rendszerint nem mutat tüneteket és kezelni sem kell. Ha mindkét szülő hordozója a recesszíven öröklődő betegségnek, akkor 25% a kockázata annak, hogy a betegséget átörökítik gyermekeikbe. A gyermekek fele lehet a betegség hordozója, de rendszerint tünetmentesen, kezelés nélkül. A gyermekek 25%-a kaphat mindegyik szülőtől egy-egy normális gént és genetikailag (az adott jellegre nézve) egészséges lesz. A kockázat minden egyes terhesség esetében ugyanakkora.
A kutatók meghatározták, hogy a Wilson-kórt az ATP7B gén szétdarabolódása vagy változásai (mutációk) okozzák. Ez a gén fontos szerepet játszik abban, hogy a feleslegben levő réz a májból az epébe kerüljön és végső soron a belek útján a szervezetből távozzon. Az ATP7B gén 300-nál is több mutációját azonosították már.
Kiket érint a betegség?
A Wilson-kór férfiakat és nőket egyenlő arányban érint. A betegség minden emberfajtában és népcsoportban fellelhető. Bár a becslések e tekintetben változóak, általánosan úgy vélik, hogy mintegy 30 – 40000 emberre jut egy Wilson-kóros beteg világszerte. 90 emberből egy hordozója lehet a betegség génjének. Ennek ellenére az Egyesült Államokban csupán 2-3000 esetet diagnosztizáltak, a többi érintett esetében valószínűleg tévesen állapítanak meg más idegrendszeri, pszichiátriai vagy májbetegséget. Egy becslés szerint jelenleg 6000 embert érinthet a Wilson-kór az Egyesült Államokban.
Hasonló betegségek
Az alábbi betegségek tünetei hasonlóak a Wilson-kór tüneteihez. Az összehasonlítások a differenciáldiagnózis szempontjából hasznosak.
Ha a betegnek enyhe májbetegsége van, a vírus eredetű hepatitisz a leggyakoribb téves diagnózis ebben az esetben. A vírus antigén és a rézmennyiség vizsgálata segíthet az elkülönítésben. Ha a májzsugorodás kifejezett és a beteg alkoholista, gyakran alkohol okozta májzsugorodást állapítanak meg tévesen. Ilyenkor is a rézmennyiség vizsgálata szükséges a pontos elkülönítéshez. Ha a betegre jellemző a remegés, gyakran esszenciális tremor vagy korai Parkinson-kór lehet a téves diagnózis. A rézmennyiség vizsgálata ismét irányadó lehet. Kifejezett pszichiátriai tünetek tévesen gyógyszervisszaélésnek diagnosztizálhatók. Ez esetben is a rézmennyiség meghatározása segít a differenciálásban.
Az alábbiakban olyan betegségek következnek, melyeket időnként összetévesztenek a Wilson-kórral;
A vitustánc (chorea minor) egy akut, rendszerint önmagát korlátozó betegség, mely reumás lázon átesett betegek 5-10 százalékánál fordul elő. A betegség tipikusan szaggatott, szabályozhatatlan, nem ismétlődő izommozgásokkal kezdődik a test egyik vagy mindkét oldalán. A betegeknél gyors, akaratlan mozgások alakulnak ki, melyek befolyásolják a járásmódot, a karmozgást és a beszédet. Jellemző az esetlenség és az arcfintor.
Az epeút elzáródás okozta májzsugorodás egy krónikus, progrediáló májbetegség, melyről úgy vélik, hogy összefügg az immunrendszer zavaraival. A betegség kezdeti tünetei rendszerint az állandó, mindenre kiterjedő (generalizált) viszketés, a sötét vizelet, a halványszínű széklet és a sárgaság. Végső soron rézfelesleg halmozódik fel a májban és fibrózus vagy granulózus megkeményedések jönnek létre a máj lágyrészeiben.
Nehézfém-mérgezést rendszerint az ipari környezetből származó sokféle méreganyag, például a réz, az alumínium, az arzén és a higany bevitele okozhat. A kitettség típusától és időtartamától függően sérülhet a tüdő, a központi idegrendszer, a bőr és az emésztőrendszer. A mérgezés tünetei a túlterhelést jelentő fém típusa szerint változnak. Többek között fejfájás, émelygés, szédülés, ízületi- és izomfájdalmak, elmezavar, rohamok és egyéb tünetek széles skálája alakulhat ki.
A Levine-Critchley szindróma egy nagyon ritka, az ideg-izomrendszert és a vérképző rendszert érintő genetikai betegség. A normálistól eltérő vérsejtek (acanthocytosis) termelődnek és izomsorvadás (atrophia) tapasztalható. A betegség fő tünetei a szabályozatlan, gyors izommozgások (amyotrophic chorea). Kezdetben az arc, a száj és a nyelv akaratlan finommozgásai (tikjei) észlelhetők. Ezek lassanként a törzs és a végtagok súlyos, szabálytalan, gyors mozgásaivá fejlődnek. A Levine-Critchley szindrómás betegek mintegy felénél jelentkeznek rohamok.
A Huntington-kór egy öröklött, progrediáló, degeneratív (elfajuló) neurológiai betegség. Kezdetben személyiségváltozások, s emellett akaratlan, gyors, rángatózó izommozgások észlelhetők. Idővel a beszéd és a memória is sérül, az akaratlan izommozgások pedig sokkal gyakoribbá és kifejezettebbé válnak. A Huntington-kór súlyosbodásával további kognitív képességek vesznek el, s szellemi leépülés kezdődik. A betegség tünetei rendszerint felnőttkorban, negyven éves kor után jelentkeznek.
A Tourette-szindróma egy idegi eredetű mozgásos betegség, melyre az ismétlődő motoros (mozgásos) és vokális (hangadásos) tikek jellemzőek. Az első tünetek rendszerint még gyermekkorban jelentkeznek, többek között gyors pislogások és arcgrimaszok formájában. A végtagok, a vállak, az arc és a vázizmok akaratlan mozgásai társulnak hozzá. Néhány Tourette-szindrómás önkéntelen hangokat ad, artikulálatlan hangok és szavak formájában. A szindróma nem progrediál és nem degeneratív, tünetei változóak, az időnkénti felerődés és enyhülés váltakozása jellemző. A betegség rendszerint 16 éves kor előtt alakul ki.
Az agyi eredetű bénulás (cerebrális parézis, CP) ideg-izom betegség, amely a korai fejlődés során vagy születéskor az agyat ért sérülés következménye. A betegség fő tünetei az izomszabályozás és koordináció hiánya. A CP nem progrediáló betegség. Rendszerint a csecsemőkori fejlődés lassú az első vagy a második életév során, izomgyengeség és normálistól eltérő izomtónus jellemezheti. A Wilson-kórral kapcsolatos koordinációs és beszédbeli nehézségek hasonlóak a CP tüneteihez. (Rare Disease Database) a „Cerebral Palsy”-t választja.)
Diagnózis
Wilson-kórt alapos klinikai kiértékelés, teljes kórtörténet és speciális vizsgálatok alapján diagnosztizálnak. A szem réslámpás vizsgálatával azonosíthatók a Kayser-Fleischer gyűrűk, a vérszérumból kimutatható a rézkötő protein, a coeruloplazmin alacsony szintje, a vizelet vizsgálata feltárja a normálist meghaladó mennyiségű réz kiválasztását. Néhány esetben szükség lehet májbiopsziára (szövettani vizsgálat) rézelemzés céljából a Wilson-kór diagnózisának megerősítéséhez. Azokat a molekuláris genetikai vizsgálatokat, melyek vérsejt DNS-ből kutatják a genetikai mintázatban rejlő különbségeket vagy hasonlóságokat, haplotípus elemzésnek nevezik. Segíthet eldönteni azt, hogy egy érintett beteg édestestvére is Wilson-kóros-e, vagy a betegség génjét hordozza vagy sem. A vizsgálat a Wilson-kórosnak nyilvánított beteg családtagjai számára elérhető.
Nagyon fontos a betegséget a lehető leghamarabb diagnosztizálni. Az állandó idegműködési zavar és a súlyos májbetegség elkerülhető korai diagnózissal és kezeléssel.
Standard terápiák
Kezelés
A betegség kezelése élethosszig tart. Ennek célja egyrészt a súlyosbodás megakadályozása, másrészt a szervezetben felgyülemlett réz miatt kialakuló jelek és tünetek megszüntetése. A terápia kétlépcsős: első a tüneti kezelés, majd az érintett szövetekben a rézmennyiség csökkentését követően állapotmegőrző terápiára kerül sor.
A gyógyszerek egy része kelátképző pl. penicillinamin hatóanyagú Cuprimine és tientin-dihidroklorid hatóanyagú Syprine, s ezek segítségével a réz a szervezetből kiválasztódik a vizeletbe, s ezúton távozik. Más részüket cink sók képezik, melyek megakadályozzák, hogy a bélben a táplálékból a réz felszívódjon. A tetratiomolibdátok egyrészt a réz felszívódását megakadályozzák, másrészt a vérben levő toxikus rezet is megkötik, nem-toxikussá alakítva.
Az enyhe vagy közepesen súlyos májelégtelenség tüneteit mutató betegek hatékonyan kezelhetők trientin és cink kombinációjával 4-6 hónapon keresztül, s ezt követően részesülhetnek állapotfenntartó terápiában vagy cink vagy tientin kizárólagos alkalmazásával. Másik lehetőség a penicillinamin és a cink, de előbbinek több mellékhatása van. A súlyos májelégtelenségben szenvedők rendszerint májátültetésre szorulnak. A neurológiai tüneteket mutató betegek legeredményesebben tetratiomolibdáttal kezelhetők, ez azonban még kereskedelmi forgalomban nem kapható. Alternatívaként a cink egyedüli alkalmazása jöhet szóba. A cink meglehetősen lassan hat, de nem okozza azt a gyakori gyógyszerindukált állapotromlást, mint a trientin és a penicillinamin. A trientin és a penicillinamin neurológiai tüneteket mutató betegek kezelésére nem jó választás, mert nagyon gyakran az idegállapot romlását idézik elő, amelyből sok beteg soha nem épül fel.
A cink-acetát (Galzin) az állpotfenntartó terápia elfogadott gyógyszere.
Tünetmentes érintettek vagy kezdetben kelátképzőkkel kezelt betegek esetében a cink-acetát (Teva Pharmaceuticals Gate division által előállított Galzin) használatos annak megakadályozására, hogy a réz a bélből felszívódjon. Csekély mellékhatása miatt részesítik előnyben a cink terápiát gyermekek és várandós nők esetében is. Gyomorirritáció miatt a cinket nem toleráló betegek esetében az állapotfenntartó terápiához jobb a trientin.
Az állandó gyógyszeres terápia folyamatos figyeléséhez tartoznak a követő fizikális vizsgálatok, a réz (cink terápiában részesülőknél ezen kívül még a cink) mennyiségének meghatározása 24 órás vizeletből, vérvizsgálatok a coeruloplazminhoz nem kötött réz (szabad réz) mennyiségi meghatározásához, a májfunkciók időnkénti vizsgálata és a vérsejtszámok meghatározása. A kelátképző gyógyszereket szedők esetében időnként vizsgálni kell a vizeletet, hogy megjelenik-e benne sejtes elem vagy fehérje. Ismételt májbiopsziára rendszerint nincs szükség a gyógyszeres terápia eredményességének követésére.
A Wilson-kórra alkalmazott gyógyszeres terápia megszakítása a réz gyors felhalmozódásához vezethet, és életveszélyes eseményeket indíthat el. A cink-acetátot szedő betegeknek fontos a felírt gyógyszerváltozat használata (Galzin), mert a táplálékkiegészítők ezzel biológiailag nem egyenértékűek és hatástalanok lehetnek.
A májátültetés életmentő lehet a súlyos májkárosodásban szenvedők esetében.
Kísérleti terápiák
A www.clinicaltrials.gov internetes cím nyújt tájékoztatást az aktuális klinikai kísérletekről az USA-ban.
Magánforrásokból szponzorált klinikai kísérletekről bővebb információért keresse fel az alábbi weboldalt: www.centerwatch.com
Az Európában folytatott klinikai kísérletekről bővebb információt talál az alábbi internetes címen:
https://www.clinicaltrialsregister.eu/
Betegcsoport Magyarországon:
Wilson betegek közössége
Elnök: Jakab Ivett
Székhely: 1093 Bp. Lónyai út 3.
Telefon: 06 30/264-3652
E-mail: jakab.ivett18@gmail.com
A betegségleírás forrása: https://rarediseases.org/
