Barion Pixel

Incontinentia pigmenti (Bloch–Schulzberger-szindróma)

Incontinentia pigmenti (Bloch–Schulzberger-szindróma)

Általános jellemzés

Összefoglalás

Az incontinentia pigmenti (IP) egy ritka genetikai bőrgyógyászati rendellenesség, amely a bőrt, hajat, fogakat, kis ereket és a központi idegrendszert érinti. A progresszív bőrelváltozások négy stádiumban jelentkeznek, melyek közül az első csecsemőkorban vagy már születéskor is jelen lehet. Az IP egy X-kromoszómához kötött domináns genetikai rendellenesség, amelyet az IKBKG gén mutációi okoznak.

Bevezetés

Az IP a betegség későbbi stádiumai során vizsgált bőr mikroszkópos képéről kapta a nevét.

Jelek és tünetek

Bőr

A bőrelváltozások az IP legjellemzőbb és leggyakoribb jellegzetességei, amelyeknek négy stádiuma ismert. Az elváltozások minden stádiumban vonalas lefutásban jelentkeznek a karokon és a lábakon vagy örvénylő mintázatban a törzsön. Előfordulhatnak az arcon és a hajas fejbőrön is.

  • Az IP első stádiuma már születéskor vagy csecsemőkorban is előfordulhat. Ez a fázis főként a végtagokat és a fejbőrt érintő bőrpírral, a bőr gyulladásával (eritéma), hólyagokkal és kelésekkel jár. Ez az állapot enyhülhet, majd újra és újra visszatérhet az elkövetkező években, általában lázas megbetegedés esetén.
  • A második stádium időben egybevághat az elsővel, így születéskor már ez is megkezdődhet. Ez alatt a hólyagok megnövekednek és szemölcsszerűvé válnak, az elváltozások szemölcsökhöz hasonlítanak. A gyógyulás kérgesedéssel, hegekkel járhat együtt, a bőr helyenként sötétebbé válhat (fokozott pigmentáció). Majdnem kizárólag a végtagok érintettek ebben a stádiumban, amely évekig is eltarthat.
  • A harmadik stádium az érintettek kis részénél van jelen már születéskor, általában inkább 6 és 12 hónapos kor között kezdődik. Ekkor a bőr sötétebbé válik (hiperpigmentált). A törzsön megjelenő sötétebb területek esetenként „márványkalácshoz” hasonlítanak. A hiperpigmentáció nem feltétlenül ugyanazokat a területeket érinti, mint az I-es és II-es stádium kiütései. Az erős pigmentáció idővel elhalványulhat, azonban a betegek többségénél tartósan fennmarad.
  • A negyedik, „sorvadásos” stádium egyes feltételezések szerint már születéskor jelen lehet úgy, hogy fennállása nem nyilvánvaló. Ezek a bőrelváltozások halványak vagy hipopigmentáltak és, szőrtelen foltokat alkotnak. A verejtékmirigyek száma csökkenhet.
Fogak

Az IP-vel élők 50-75%-a fogrendellenességekkel küzd. Ilyen rendellenesség lehet a tejfogak kései kinövése, a fogak szokatlan cövek vagy kúp alakja, a tejfogak és maradó fogak veleszületett hiánya (anodontia), vagy a kicsi fogak (microdontia).

Körmök

Egyes IP-vel élő betegeknek megvastagodott, barázdás vagy gödrös lehet a körme (onychogryposis), illetve hiányozhat a köröm a kézen és/vagy a lábon. Esetenként fájdalmas kinövések is megjelenhetnek a köröm alatt. Ezek az elváltozások tartósak lehetnek.

Haj

Körülbelül az IP-vel élők 50%-a tapasztal rendellenes kopasz foltokat a fejbőrön (alopecia). Ez abban az esetben jellemző, ha az első és második stádiumban kialakult elváltozások hegesednek vagy veleszületett bőrdiszplázia részeként is kialakulhat. A haj általában durva, drótszerű és/vagy fénytelen.

Szem

Az IP-vel élők majdnem egyharmada tapasztal szemrendellenességeket. Ilyen lehet a veleszületetten kicsi, rendellenes szem, amely a legsúlyosabb, ugyanakkor a legritkább rendellenesség. A szem belsejét borító hártya, a retina ereinek rendellenes növekedése – amely tipikusan 5 éves kor előtt jelentkezik – kezelhető, ha korán észreveszik. Ha azonban nem kezelik, az a retinahártya leválását okozhatja, amely állandó látáskárosodáshoz vagy teljes vaksághoz vezet.

Idegrendszer

Bár az érintettek többségénél az IP az idegrendszert nem befolyásolja, esetenként súlyos neurológiai szövődményei lehetnek, amelyek közül a legsúlyosabb congenitalis vagy neonatalis agyvérzés. Néhány IP-vel élő beteg az agyban végbemenő kontrolállhatatlan elektromos zavarokat (rohamokat) tapasztalhat. Az IP-vel élő gyermekek körülbelül 30%-a értelmi fogyatékos, rendelkezik lassú motoros fejlődéssel, izomgyengeséggel a test egyik vagy mindkét oldalán, és/vagy tapasztal rohamokat.

Egyéb

Megjelenhetnek különféle rendellenességek a mellfejlődésben is, az extra mellbimbóktól a mell teljes hiányáig.

Anekdotikus beszámolók szerint az IP-vel élőknél jelentkezhet hőintolerancia vagy a normál verejtékezés zavara, azonban ezeket mindeddig nem vizsgálták.

Okok

Az IP egy X-kromoszómához kötött domináns genetikai rendellenesség, amelyet az IKBKG gén (korábbi nevén NEMO) mutációi okoznak. Az IKBKG gén felelős annak a fehérjének a termeléséért, amely más fehérjéket szabályozva védi a sejteket az önpusztítást kiváltó tényezőktől.

Az X-kromoszómához kötött domináns rendellenességeket egy abnormális gén okozza az X-kromoszómán, és főleg nőknél fordulnak elő. Az érintett nők az adott ritka betegség génjét hordozzák az X-kromoszómán. Az X-kromoszómához kötött domináns rendellenesség abnormális génjével rendelkező férfiak súlyosabban érintettek, mint a nők, és gyakran nem élik túl a magzati kort. Azoknál, akik túlélik, az IKBKG gén mutációjának hatásai viszonylag enyhék, az IKBKG gén mutációja csak néhány sejtben jelentkezik (mozaicizmus), vagy az egyes sejtekben egy extra X-kromoszóma-másolattal rendelkeznek.

Érintett népesség

Nagyjából 1200 IP-vel érintett személyt számol a tudományos irodalom. Ezen esetek többségben nők, de több tucat IP-vel élő férfit is számon tartanak. A közegészségügyi és elemző szervek becslése alapján a születéskori gyakoriság 0,6-2,1/1 000 000. A nő:férfi arány 20:1.

Kapcsolódó rendellenességek

Az IKBKG gén mutációi továbbá okozhatnak:

Immunhiánnyal, oszteopetrózissal (márványcsont) és nyiroködémával társult anhidrotikus ektodermális diszpláziát (OLEDAID) írtak le két olyan fiúgyermeknél, akiknek az édesanyja IP-ben szenvedett. Mindkettejüknél jelen voltak a felsorolt rendellenességek, és 3 éves korukig többszöri fertőzés miatt meghaltak.

Az ektodermális diszplázia és 1-es típusú immunhiány egy X-kromoszómához kötött recesszív betegség változó ektodermális és immunológiai jellemzőkkel. A legtöbb esetben csökkent a verejtékezés (hipohidrózis) vagy a verejtékezés hiánya áll fenn (anhidrózis) ektodermális jelenségként. A fogak és körmök rendellenessége is előfordulhat. Különböző súlyosságú fertőzések jelentkezhetnek.

A következő rendellenességek tünetei hasonlíthatnak az IP-éhez. Az összehasonlítás hasznos lehet a differenciáldiagnózishoz.

Az interleukin-1-receptor antagonista hiány (DIRA) hólyagos bőrelváltozásokkal jár, amelyek már születés után jelen lehetnek, azonban nem alkotnak vonalas vagy örvénylő mintázatot. A körmök rendellenessége jelen lehet, és a bőrbiopszia egyes jellemzői az IP első stádiumával mutatnak hasonlóságot. A DIRA-val élő betegeknél csontrendellenességek jelentkeznek, különösen csonthártya-kiemelkedés. Mindkét nem egyformán érintett. A DIRA esetében létezik orvosi kezelés. Az incontinentia pigmenti achromiansot (IPA) csökkentett bőrpigmentáció jellemzi, amely csupán formájában hasonlít az IP elszíneződéseihez. A bőrfestékezettség hiánya könnyen összevethető az IP-re jellemző túlzott elszíneződéssel, bár csökkent bőrpigmentáció megjelenhet az IP kései kimenetelében is. A két betegséghez kötődő neurológiai zavarok is hasonlóak. A betegséggel összefüggően különféle fejlődési rendellenességek és/vagy állapotok szintén megjelenhetnek. A bőrelszíneződés korral általában normalizálódik. A rendellenesség autoszomális domináns jegyként öröklődik.

A Franceschetti–Jadassohn-szindrómát az IP-hez hasonló bőrpigmentáció-változások jelzik, a tünetek azonban serdülőkorban kezdődnek és nem előzi meg őket a bőr gyulladása. Továbbá megvastagodhat a bőr a kézen és/vagy a lábon, romolhat az izzadásra való képesség, valamint megjelenhetnek sárga foltok a fogakon. Ez a rendellenesség is valószínűsíthetően autoszomális domináns módon öröklődik.

A Caffey-betegség jellemzői az elszíneződések és az ezt kísérő lágyszövetduzzanat a tipikusan porccal fedett jóindulatú csontkinövéseken. Láz és ingerlékenység is előfordulhat. A tünetek súlyossága ingadozó. Ez a betegség, mely infantilis corticalis hyperostosis néven is ismert, elsősorban a 6 hónapos kor alatti csecsemőket érinti, és korral gyakran elmúlik. Az egyik típusú kollagén termelődésében szerepet játszó gén (COL1A1) mutációi okozzák.

Az Ito-hipomelanózis (IH) egy heterogén rendellenességcsoportot takar, amelyet hipopigmentált csíkok vagy spirálformák jellemeznek. Ezek olyan más tünetekkel is társulhatnak, mint az értelmi fogyatékosság, görcsrohamok, az izzadás hiánya a hipopigmentált területeken, szemtengelyferdülés (kancsalság), rövidlátás, hasadék a szemgolyó széle mentén (coloboma), az agyszövet túlzott növekedése és/vagy a kisméretű fej. Az Ito-hipomelanózis megjelenhet szórványosan, de öröklődhet autoszomális domináns úton is. (A betegséggel kapcsolatos további információkért az „Ito-hipomelanózis” kifejezésre keressen a Ritka betegségek adatbázisában.)

Diagnózis

Az IP diagnózisának felállítása klinikai értékelés, részletes kórtörténet és az IKBKG gén mutációinak molekuláris genetikai vizsgálata alapján történik. Az IKBKG az egyetlen olyan gén, amely ismerten érintett az IP esetében. A betegek 65%-ánál fordul elő jellegzetes deléció (mutáció) ebben a génben. További körülbelül 20%-nál fedezhetők fel mutációk génszekvenálás segítségével. Nők esetében a molekuláris genetikai módszerek érzékenységének és elterjedésének köszönhetően manapság a bőr szövettani vizsgálata a diagnózis felállítására már másodlagos vagy utólagos vizsgálatnak tekinthető. Ugyanakkor a bőr szövettani vizsgálata megerősítheti a diagnózist abban az esetben, ha a molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei bizonytalanok vagy megkérdőjelezhetőek, vagyis ha a vizsgálatok nem fedeztek fel betegséget kiváltó mutációt.

Klinikai és diagnosztika vizsgálatok

Az IP-vel született gyermek esetében rendkívül fontos, hogy rendszeres, gyermekszemész szakorvos által végzett szemészeti vizsgálatokon vegyen részt. Ez négy hónapos korig havonta egyszer, négy hónapos és egy éves kor között háromhavonta, egy és három éves kor között félévente, három éves kor fölött pedig évente ajánlott.

Az IP-vel járó szemproblémák súlyosak lehetnek, de hatékonyan kezelhetőek, amennyiben azokat korán észreveszik.

A IP súlyosságának megítélésére a következő vizsgálatok végezhetőek: fizikális vizsgálat különös hangsúlyt helyezve a bőr, haj, körmök és az idegrendszer vizsgálatára, elektroenkefalográfia (EEG), mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI) görcsrohamok, egyéb neurológiai vagy retinális rendellenességek esetén, mágneses rezonancia angiográfia (MRA) az agyi erek elváltozásainak keresésére, valamint fejlődési szűrővizsgálatok.

Mivel az IP csecsemőkorban igen enyhe is lehet, az érintett nők nem feltétlenül vannak tudatában, hogy érintettek. Ezért fontos az IP-vel született gyermekek esetén az anya teljes körű kivizsgálása genetikus, bőrgyógyász vagy egyéb orvos által.

Standard kezelés

Az IP-re jellemző bőrrendellenességek serdülő- vagy felnőttkorra kezelés nélkül is eltűnhetnek. Az első és második stádium léziói a későbbi felnőttkorban valamely lázas betegség során visszatérhetnek.

Az olyan neurológiai tüneteket, mint a görcsrohamok, izomgörcsök vagy a bénulás, különböző gyógyszerek és/vagy orvosi eszközök szabályozhatják. A fejlődési visszamaradás és/vagy értelmi fogyatékosság szükség szerint kezelendő célzott kezelésekkel vagy iskolai segítséggel.

A retinaleválásra hajlamosító retinális neovaszkularizációt kezelhetik krioterápiával (hidegterápia) és lézeres fotokoagulációval.

A fogak rendellenességei fogorvos által sikerrel kezelhetők gyermekkorban  fogászati implantátumok segítségével, amennyiben az szükséges. Ha a fogrendellenességek zavarják a rágást és/vagy a beszédet, logopédus és/vagy gyermektáplálkozási tanácsadó segítségére is szükség lehet.

A hajproblémák esetén, bár ezek általában nem súlyosak, indokolt lehet bőrgyógyászati kivizsgálás.

Továbbá genetikai tanácsadás ajánlott az érintetteknek és családjuknak. Emellett igénybe lehet venni tüneti és támogató kezelést is.

Forrás: Incontinentia Pigmenti – NORD (National Organization for Rare Disorders) (rarediseases.org)

 

A betegségleírást Bródy Anna önkéntesünk ültette át magyar nyelvre.

Loboda Éva, a Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesületének tagja lektorálta.

Köszönjük a remek munkájukat!