Az ACTH-hiány megnevezésének szinonimái
adrenokortikotróp hormonhiány
Általános leírás
Az ACTH-hiány az adrenokortikotróp hormon (ACTH) agyalapi mirigy által termelt mennyiségének csökkenéséből vagy a termelés hiányából ered. A vér ACTH-koncentrációjának csökkenése a mellékvese-hormonok kiválasztásának csökkenéséhez vezet, amelynek eredménye a mellékvese-elégtelenség (hipoadrenalizmus). A mellékvese-elégtelenség tünetei a súlycsökkenés, étvágytalanság (anorexia), gyengeség, émelygés, hányás és az alacsony vérnyomás (hipotenzió). A tünetek általános jellegéből adódóan a diagnózis sokszor késik vagy teljesen elmarad. Emiatt egyes klinikusok szerint a rendellenesség gyakoribb, mint azt korábban gondolták.
Jelek és tünetek
Az ACTH-hiány lehet veleszületett vagy szerzett, és klinikai szempontból a megjelenési formái megkülönböztethetetlenek a glükokortikoid-hiány tüneteitől. A tünetekbe beletartoznak a súlycsökkenés, étvágytalanság (anorexia), izomgyengeség, émelygés és hányás, valamint az alacsony vérnyomás. Az alacsony vércukorszint és a dilúciós hiponatrémia ( alacsony nátriumszint a vérben) is előfordulhat, azonban a vér káliumszintje általában normális, mert az érintett páciensek glükokortikoid-hiányban és nem mineralokortikoid-hiányban szenvednek, mivel a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerük ép. Előfordul, hogy az agyalapi mirigy által termelt ACTH-t nem lehet a vérből kimutatni, és a mellékvese-hormon kortizol szintje abnormálisan alacsony. A mellékvese-kéreg által termelt 17-hidroxikortikoszteroidok és 17-ketoszteroidok koncentrációja a vizeletben szintén abnormálisan alacsony. Egyes mellékvese-hormonok, amelyek alacsonyabb mennyiségben vannak jelen, a férfi nemi hormonok elővegyületei, más néven „pre-androgének”.
Ezzel a rendellenességgel érintett férfiak szőrzete általában normális, a nőknél előfordulhat, hogy az intim és hónaljszőrzet (axillaris) nagyon ritka. Az Addison-kórral szemben a bőr pigmentációja általában normális marad. Az emocionális tünetek a depressziótól a pszichózisig terjedhetnek.
Kiváltó okok
Az ACTH-hiány pontos okai továbbra sem ismertek. A hipotalamusz vagy az agyalapi mirigy rendellenessége is lehet a hiány kiváltó oka. Az ACTH-hiánynak van egy veleszületett formája is, amely a T-box 19 (TBX19) gén (más néven TPIT) az 1-es kromoszóma hosszú karján (1q23-q24) jelentkező mutációjára, valamint a kortikotropint felszabadító hormon (CRH) génjének a 8-as kromoszóma hosszú karján (8q13) bekövetkező mutációjára vezethető vissza. Az öröklődési minta valószínűleg autoszomális recesszív
Az emberi sejtek nukleuszában jelen lévő kromoszómák hordozzák az egyes egyének genetikai információit. Az emberi test sejtjei általában 46 kromoszómából állnak. Az emberi kromoszómapárokat 1-től 22-ig számozzuk, a nemi kromoszómák jelölése X és Y. A férfiak egy X és egy Y kromoszómával, a nők két X kromoszómával rendelkeznek. Minden kromoszómának van egy „p”-vel jelölt rövid karja, és egy „q”-val jelölt hosszú karja. A kromoszómák további számozott sávokra vannak osztva. Például a 1q23-q24 kromoszóma az 1-es kromoszóma hosszú karjának 23-as és 24-es sávja közötti szakaszra utal. Hasonlóképpen, a 8q13 kromoszóma a 8-as kromoszóma hosszú karjának 13-as sávját jelenti. A számozott sávok annak a több ezer génnek a helyét határozzák meg, amelyek megtalálhatóak minden egyes kromoszómán.
A genetikai betegségeket egy bizonyos tulajdonságért felelős gének kombinációja határozza meg, amely gének az apától és az anyától örökölt kromoszómákon helyezkednek el.
A recesszív genetikai rendellenességek akkor fordulnak elő, ha az egyén ugyanazért a tulajdonságért felelős, ugyanolyan abnormális gént örököl mind a két szülőtől. Ha az egyén egy normális gént, és egy a betegségért felelős gént örököl, hordozni fogja a betegséget, de a tüneteket általában nem fogja mutatni.
Annak a kockázata, hogy két hordozó szülő átadja a hibás gént, és ezért beteg gyermekük születik, 25% minden egyes terhességnél. Annak a kockázata, hogy a gyermek is hordozó lesz, mint a szülők, minden egyes terhességnél 50%. 25% annak az esélye, hogy a gyermek normális géneket örököl mindkét szülőtől és genetikai szempontból normális lesz az adott tulajdonságra nézve. A kockázat férfiak és nők esetében is azonos.
Minden egyén 4-5 abnormális gént hordoz. Azok a szülők, akik közeli rokonok (vérrokonok) nagyobb eséllyel hordozzák mindketten ugyanazt az abnormális gént, mint azok a szülők, akik közt nincs rokonsági kapcsolat, így nagyobb a kockázata annak, hogy gyerekeik recesszív genetikai rendellenességgel születnek.
A domináns genetikai rendellenességek akkor fordulnak elő, ha egy abnormális génnek csak egyetlen másolata szükséges a betegség megjelenéséhez. Az abnormális gén bármelyik szülőtől örökölhető, illetve az érintett egyénnél megjelenő új mutáció (génváltozás) is eredményezheti azt. Annak az esélye, hogy az érintett szülő az abnormális gént átadja az utódjának 50% minden egyes terhességnél a születendő gyermek nemétől függetlenül.
Érintett népesség
Az ACTH-hiány tünetei leggyakrabban felnőtteknél fordulnak elő, de a rendellenesség újszülöttkorban is kimutatható. A rendellenesség azonos arányban érinti a férfiakat és a nőket.
Hasonló betegségek
Az alábbi betegségek tünetei hasonlóak az ACTH-hiány tüneteihez. Az összehasonlításuk hasznos lehet a differenciáldiagnózis szempontjából.
A veleszületett mellékvese megnagyobbodás (congenitalis adrenalis hyperplasia; CAH) a kortikoszteroid mellékvese-hormon hibás szintéziséből eredő rendellenességek csoportja. A mellékvese megnagyobbodik. A CAH bizonyos formái esetén a mellékvese túl nagy mennyiségű férfi nemi hormont („preandrogéneket”) termel férfiakban és nőkben egyaránt. Az ebben a rendellenességben szenvedő néhány nő esetében a külső nemi szervek különböző mértékben maszkulinizálódnak. A glükokortikoidok és főként a kortizol hiánya különféle anyagcsere-problémákhoz vezet. A mineralokortikoidok, különösen az aldoszteron hiánya felboríthatja a só- és vízháztartást, amely életveszélyes is lehet.
Az Addison-kór (elsődleges mellékvese-elégtelenség) általában későbbi életkorban fejlődik ki. A mellékvese-kéreg funkció krónikus elégtelensége jellemzi. A glükokortikoidok és mineralokortikoidok ebből eredő hiányának tünetei a gyengeség, a fiziológiai stresszel szembeni alacsony ellenállóképesség, anyagcserezavarok és keringési elégtelenség. Sok Addison-kórban szenvedő páciens esetében ezeknek a kortikoszteroidoknak a szintje elegendő ahhoz, hogy megfelelő működést biztosítson normális körülmények között. Azonban egy enyhe fiziológiai stressz is kiválthatja az Addison-os krízist, amely a keringés összeomlásához, és kezelés hiányában halálhoz vezethet. A létfontosságú mellékvese-hormonok pótlásával az Addison-kóros betegek normális életet élhetnek.
A másodlagos mellékvese-elégtelenség az agyalapi ACTH hormon elégtelen termeléséből vagy felszabadulásából ered. Ennek egyik kiváltó oka lehet az elhúzódó kortikoszteroid terápia. A terápia befejezését követő néhány hónapig az ACTH termelés nem áll vissza a normális szintre. Az agyalapi mirigyet érintő egyes központi idegrendszeri tumorok, granulómatózus betegségek, valamint az agyalapi mirigy terhességet követő elhalása (Sheehan szindróma) is okozhatnak másodlagos mellékvese-elégtelenséget.
Diagnózis
Ha ACTH-hiány gyanúja merül fel, vérmintát szükséges venni elemzés céljából, amely során elsősorban a vérben lévő kortizol szintjét vizsgálják. A kortizol a mellékvesék külső része (kéreg) által termelt egyik hormon. Ha a kortizol koncentrációja alacsony, az jellemzően az ACTH alacsony koncentrációját jelzi. Esetenként ACTH stimulációs tesztet is végeznek.
Kezelés
A rendellenesség kezelésére a kortizol hormon pótlásából álló terápia javasolt. Az ilyen terápia alkalmazásával a páciens normális életet élhet.
Kísérleti terápiák
A jelenleg futó klinikai kísérletekkel kapcsolatos információk a www.clinicaltrials.gov weboldalon érhetőek el. Az Egyesült Államok kormánya által finanszírozott összes tanulmány, valamint néhány magán finanszírozású tanulmány is megtalálható ezen a kormányzati weboldalon.
