Szinonimák

● Agranulocytic Angina
● Granulocytopenia, Primary
● Neutropenia, Malignant

Általános leírás

A szerzett agranulocitózis egy ritka, gyógyszerek által kiváltott rendellenesség, melyről akkor beszélünk, ha a vérben a keringő fehérvérsejtek, a granulociták igen alacsony számban vannak jelen. A granulocita elnevezés a sejtállományában található szemcse szerű testekre (granulumok) utal, melyek festődése alapján megkülönböztetünk bazofil, eozinofil és neutrofil sejteket.
A rendellenesség számos gyógyszer miatt kialakulhat, ám leggyakrabban a rákellenes gyógyszerek (kemoterápiás szerek) és az antipszichotikumok (pl. clozapine) okolhatók. A betegséghez a csontvelő elégtelen granulocita-termelése vezet.
Ilyenkor az érintettek fokozottan érzékenyek a fertőzésekre, amiket sokszor a szervezetben természetesen is jelenlévő baktériumok okoznak. Gyakoriak a szájban vagy emésztőrendszerben kialakuló fájdalmas fekélyek is.

Tünetek

A szerzett agranulocitózis első jelei általában a bakteriális fertőzés tünetei, mint az általános gyengeség, hidegrázás, láz vagy extrém kimerültség. A gyorsan eső fehérvérsejtszám (granulocitopénia) miatt fertőző fekélyek alakulhatnak ki a szájban, torokban vagy a bélrendszerben. Ezek irritációt és fájdalmat okoznak, mely nyelési nehézségekhez vezethet.
A granulocitopénia következtében a vérben keringő neutrofil sejtek száma egyre csökken (neutropénia) és ezzel egyidejűleg a beteg egyre inkább fogékonnyá válik a bakteriális fertőzésekre. A láz és a lép megnagyobbodása (splenomegaly) tipikus tünetei a neutropéniának. Ha az érintett személyt nem kezelik, a fertőzések életveszélyes komplikációkat eredményezhetnek, mint a toxikus sokk vagy a vér fertőzése (szepszis).
A krónikus szerzett agranulocitózis általában lassabban bontakozik ki, visszatérő fekélyek a szájban és ínygyulladás (gingivitis) jellemző rá, valamint más, szisztémás fertőzések is rendszeresen felléphetnek.

Okai

A szerzett agranulocitózis szinte kivétel nélkül gyógyszerek vagy vegyi anyagok miatt alakul ki, melyek hatással vannak a csontvelő működésére. Némelyik gyógyszer nagy dózis esetén bárki szervezetében kiváltja a betegséget, míg más gyógyszerek csak az agranulocitózisra fogékonyakra vannak ilyen hatással. Az orvosok még nem ismerik az érzékenység okát.
Néhány gyógyszer vagy vegyi anyag hatásmechanizmusa arra utal, hogy ebben az immunrendszer játszik szerepet. Az arany, antithyroid készítmények vagy quinidine esetében antitestek termelődnek, melyek lebontják a granulocitákat.
Az olyan készítmények, mint a valproinsav, karbamazepin vagy béta-laktám anitbiotikumok a granulociták képződését akadályozzák meg, ezzel agranulocitózist okozva.
Sok, általánosan használt rákellenes gyógyszer és antipszichotikum is felelős a betegség kialakulásáért.
Számos készítmény mellékhatása, hogy elpusztítja a csontvelőben található speciális sejteket, melyek a granulociták prekurzorai. Ilyenek a phenytoin, pyrimethamine, methotrexate és cytarabine.
A szerzett agranulocitózis ritkább eseteiben a gyógyszer bizonyos antitestek (leukocita izoantitestek) granulocita-pusztító hatását idézi elő. Ebbe a csoportba sorolhatók a phenylbutazone, az aranysók, sulfapyridine, aminopyrine, meralluride és dipyrine.

 

Érintettek

A szerzett agranulocitózis egy ritka rendellenesség, amely férfiakat és nőket egyaránt érint. Azok a személyek vannak leginkább kitéve a betegség kockázatának, akik bizonyos gyógyszereket, például rákellenes készítményeket, alkiláló szereket, pajzsmirigyműködést csökkentő gyógyszereket, dibenzepint szednek.

Kapcsolódó betegségek

A következő betegségek tünetei hasonlóak a szerzett agranulocitózis tüneteivel, ezért a helyes diagnózis érdekében érdemes őket összehasonlítani.
A krónikus granulomatózus egy nagyon ritka, speciális fehérvérsejteket (neutrofileket) érintő rendellenesség, amely a testszerte megjelenő sebekkel jellemezhető. A betegek rendszeresen fertőzésektől szenvednek, többek között májtályogoktól, légzőrendszeri fertőzésektől és tüdőgyulladástól, nyirokcsomógyulladástól (suppuratív lymphadenitis) és gerincgyulladástól (osteomyelitis). A krónikus fertőzések érinthetik a májat, emésztőrendszert, szemeket és az agyat.
A Wegener granulomatozis egy ritka, multiszisztémás betegség, mely a tüdők és a felső légutak, esetleg a vesék (glomerulonephritis) ereinek gyulladásával és károsodásával jár. A tünetek nagyon változatosak, és egy vagy több szervet is érinthet. A betegség általában felsőlégúti fertőzésre jellemző tünetekkel kezdődik, mint az orrfolyás, fejfájás, hurutos köhögés. További korai jelek lehetnek még a láz, általános rossz közérzet és súlyvesztés. A betegség előrehaladtával a szemek, arcidegek, központi idegrendszer és a szív is érintettek lehetnek.
A szarkoidózis egy ritka, több szervet érintő betegség, melynek jellemzői a szerveken kialakuló gyulladásos, csomószerű képződmények (tuberkulumok). A tünetek a betegség súlyosságától függően lehetnek enyhék és igen komolyak is. A szervek károsodását okozhatja aktív granulomatózus vagy gyulladással együtt járó kötőszövetes átalakulás. A betegség kezdeti jelei lehetnek láz, súlycsökkenés vagy ízületi bántalmak. A tartós láz általában a máj érintettségére utal. Szintén gyakori a nyirokcsomók megnagyobbodása. A szarkoidózis jellemzően érinti a tüdőt és a tüdőkapuban lévő nyirokcsomókat, ez köhögéssel és légzési nehézségekkel jár.
A leukémia a fehérvérsejteket (leukocitákat) érintő rosszindulatú daganatos megbetegedések csoportja, mely egyaránt veszélyezteti a gyermekeket és a fenőtteket. A leukociták fontos szerepet töltenek be a szervezet kórokozók elleni védekezésében. A tünetek lehetnek duzzadt nyirokcsomók, lép- és máj megnagyobbodás, láz, súlyvesztés, sápadtság, fáradtság, zúzódások a testen, vérzékenység és gyakori fertőzések.
A Myelofibrosis-Osteosclerosis a csontvelő rostos szövetének kóros növekedésével járó ritka rendellenesség. Következményei a vérszegénység, fáradtság, gyengeség az alacsony vörösvérsejt szám miatt. Hasi-, csont- és ízületi fájdalmak szintén előfordulhatnak az érintetteknél.

Diagnózis

A helyes diagnóis felállításához az alacsony granulocitaszámot igazoló vérkép mellett fontos a teljes kórelőzmény megismerése is. A szerzett agranulocitózis kockázata miatt azoknál a pácienseknél, akik tartósan gyógyszert szednek, rendszeres vérvizsgálat szükséges, bizonyos gyógyszerek esetében (pl. clozapine) akár hetente.

Hagyományos kezelések

A Filgrastim (Neupogen) egy, a U.S. Food and Drug Administration (FDA) által engedélyezett gyógyszer a krónikus neutropénia kezelésére, mely a szerzett agranulocitózis esetében is használatos. A Filgrastim egy kolónia-stimuláló faktor, mely elősegíti a neutrofil vérsejtek képződését. A készítményt az Amgen cég állítja elő rekombináns DNS technológiával.
A betegség észlelésekor abba kell hagyni a kóros állapotot kiváltó gyógyszerek szedését. Bakteriális fertőzés esetén antibiotikumos kezelés szükséges. Az antibiotikum terápia felnőtteknél nem tarthat tovább 7-10 napnál, ugyanis ez után már fennáll a vesekárosodás kockázata, ami újabb fertőzéseknek adhat táptalajt. Amint a garnulocita-szint normalizálódik, a láz és a további fertőzések alábbhagynak.
Jelenleg nem létezik olyan terápia, ami a csontvelő myeloid sejtjeit véglegesen helyreállítaná. Kortikoszteroidokat használnak a baktériumok túlzott elszaporodása miatt létrejövő toxikus sokk kezelésére, bár ezek a gyógyszerek elkendőzhetik a további fertőzéseket.
Az alacsony számú immunsejttel (hypogammaglobulinemia) rendelkező páciensek általában gamma-globulin injekciót kapnak, amely védelmet biztosít a fertőző betegségekkel szemben.
Az agranulocitóis miatt a szájban és torokban kialakult fekélyek sóoldatos vagy hidrogénperoxid oldatos gargalizálással kezelhetők. Az érzéstelenítő cukorkák szintén segíthetnek enyhíteni az irritációt. A nystatin tartalmú öblögetők a gombás szájfertőzések (pl. szájpenész) esetén használatosak. Emésztőrendszeri gyulladás fennállásakor félszilárd- vagy folyadék-diéta ajánlott.
Azoknál a betegeknél, akiknél a krónikus granulocitopénia szerzett agranulocitózissal párosul, akut fertőzések esetén kórházi ellátásra van szükség, valamint meg kell tanulniuk felismerni a fertőzések első jeleit, hogy minél hamarabb segítséget kaphassanak. A krónikus- és akut betegséget hasonló módon kell kezelni. A krónikus granulocitopéniától szenvedő betegek tartósan alacsony-dózisú antibiotikumot szednek, ezért őket rendszeresen tesztelni kell rezisztens-baktériumokra, valamint opportunista organizmusokra (pl. gombák és cytomegalovírus) is.

Újabb terápiás lehetőségek

A szerzett agranulocitózis, granulocitózis, granulocitopénia és más, vért érintő betegségek kezelésére készülnek új, biotechnológiai gyógyszerek, melyek granulocita-kolónia stimuláló faktort (G-CSF) és granulocita-makrofág kolónia stimuláló faktort (GM-CSF) tartalmaznak. Ezek a faktorok elősegítik az éretlen vérsejtek képződését és granulocitává érését. Bár ezek a gyógyszerek ígéretesnek tűnnek, még fejlesztés alatt állnak, és további vizsgálatok szükségesek, hogy bebizonyosodjon a hosszú távú biztonságosságuk és hatékonyságuk.

Lektorálta: Szabados Réka