A Babesia-fertőzés szinonímái
- Piroplazmózis
- Vérfesték vizeléses láz
Általános leírás
A babeziózis egy ritka fertőző betegség, amit a Babesia családhoz tartozó egysejtű mikroorganizmusok (protozoák) okoznak. Úgy hisszük, hogy a Babesia egysejtűeket rendszerint kullancsok (mint bacillusgazdák) hordozzák és terjesztik. A babeziózis elsősorban állatokban fordul elő; azonban, ritka esetekben a babeziózis fertőzés embereket is megtámadhat. Bizonyos Babesia fajokról tudjuk, hogy Babesia-fertőzést idézhetnek elő emberekben (pl. a Babesia microti), és a szarvas kullancs az ismert bacillusgazda. Az emberi babeziózis lázat, meghűlést, fejfájást, hányingert, hányást és/vagy izomfájdalmakat (myalgia) okozhat. Az egyébként egészséges emberekben a tünetek enyhék lehetnek; ráadásul, egyes fertőzött személyek tünetmentesek (aszimptomatikusak) is lehetnek. A babeziózis egy súlyosabb formája, amely kezelés hiányában akár életveszélyes is lehet, olyan személyekben fordulhat elő, akiknek kivették a lépét (lépeltávolítás) vagy akiknek legyengült immunrendszere van. Európában a babeziózis egy eltérő formájáról számoltak be, amely a tünetek súlyosabb megjelenésével jár.
Jelek és tünetek
A legtöbb babeziózisos embernek semmilyen tünete nincsen (aszimptomatikusak) vagy csak enyhe tünetekkel rendelkeznek. Azonban, bizonyos esetekben a babeziózis súlyos komplikációkhoz vezethet. Ezek a súlyos esetek rendszerint csak olyan személyekben fordulnak elő, akik 50 évesnél idősebbek, akiknek legyengült az immunrendszere (betegség vagy orvosi beavatkozás miatt) vagy akiknek kivették a lépét (lépeltávolítás).
A babeziózis tünetei általában a megfertőződés utáni 1-4 hétben (inkubációs időszak) fejlődnek ki. A tünetek esetről esetre nagy eltéréseket mutatnak. A kezdeti tünetek lehetnek láz, általános rossz közérzet, fáradtság és étvágytalanság. További korai tünetek az ízületi fájdalom (arthralgia), izomfájdalom (myalgia), meghűlés, verejtékezés és fejfájás.
Az érintett személyeknek olyan egyéb tünetei is lehetnek, mint hányinger, hányás és/vagy hasi fájdalom. Néhány esetben abnormálisan megnagyobbodott máj és/vagy lép (máj-lépnagyobbodás) lehet jelen. A legyengült immunrendszerű betegek súlyos babeziózisa veseelégtelenséggel és a bőr, a nyálkahártyák és a szemfehérje abnormális elsárgulásával (sárgaság) járhat.
A fertőzött személyekből vett vérminták laboratóriumi vizsgálata a vörösvértestek abnormálisan alacsony számát (hemolítikus anémia) mutathatja ki, ami a paraziták pusztító tevékenységének tudható be. Más laboratóriumi eredmények abnormálisan alacsony vérlemezke- és fehérvérsejtszámot mutathatnak (thrombocytopenia és leukopenia).
A babeziózis esetek 20-25%-ában a fertőzött személyek Lyme-kórban is szenvedhetnek. A mindkét fertőzést elkapott betegeknek rendszerint súlyosabb és hosszabb ideig tartó tüneteik vannak. A babeziózisos személyeknek olyan egyéb fertőző betegségük is lehet, mint az ehrlichiózis (vérzéses kullancsláz). Ritka esetekben, egy betegben mindhárom fertőzés jelen lehet.
Ritka esetekben ez a fertőzés lehet a felelős egy légúti betegség, a felnőttkori légúti distressz szindróma (ARDS) kialakulásáért.
Kiváltó okok
A babeziózist a Babesia nemzetségből származó egysejtű mikroorganizmusok (protozoák) okozzák. Ezek a mikroorganizmusok olyan paraziták, amelyek megtámadják a vörösvértesteket (eritrocitákat).
A Babesia nemzetségnek több mint 100 faja van. A legtöbb esetben két faj, a Babesia microti és a Babesia divergens okoz betegséget (patogének) az emberben. Az, hogy melyik faj fertőz, a földrajzi elhelyezkedéstől függ.
Az Egyesült Államok északkeleti részén a babeziózis fő okozója a B. microti. Kaliforniában és Washingtonban egy új Babesia parazita, a WA-1 lehet felelős a megbetegedésekért. Európában rendszerint a B. divergens és a B. bovis a babeziózis okozói.
A Babesia egysejtűek, úgymint a B. microti a fertőzött kullancsok csípésével kerülnek át az emberbe. A kullancsok „bacillusgazdaként” szolgálnak. A bacillusgazda egy olyan élő szervezet, amelyet megfertőzött egy bizonyos kórokozó (pl. baktérium vagy vírus) és amely később átadja ezt a kórokozót egy másik szervezetnek, amelyik aztán szintén megfertőződhet. A szarvas kullancs (Ixodes dammini vagy scapularis) a leggyakoribb olyan bacillusgazda, amely a babeziózist terjeszti.
Rendkívül ritka esetekben, a babeziózis a mikroorganizmust tartalmazó vért felhasználó vérátömlesztéssel is terjedhet.
Érintett népesség
A babeziózis egy olyan ritka fertőző betegség, amely a férfiakat és a nőket egyenlő számban támadja meg. Bármely korban előfordulhat, azonban valószínűbben 50 év felett, legyengült immunrendszerű egyénekben, és olyanokban, akiknek kivették a lépét.
Az 1980-as években az Egyesült Államokban kb. 200 babeziózisos esetet jelentettek. Az orvosi irodalom több mint 450 esetről számol be. Azonban, mivel bizonyos fertőzött egyének kevés kapcsolódó tünettel és lelettel rendelkezhetnek, a betegség fel nem ismert és aluldiagnosztizált maradhat, és ez nehézzé teszi a babeziózis valós előfordulási gyakoriságának meghatározását az általános népesség körében. A betegséget gyakrabban diagnosztizálták az 1990-es években.
Hasonló betegségek
Az alábbi betegségek tünetei hasonlóak lehetnek a babeziózis tüneteihez. Az összehasonlítások hasznosak lehetnek a megkülönböztetéshez (differenciáldiagnózis):
A malária egy fertőző betegség, amit egy a Plasmodium nemzetségbe tartozó egysejtű mikroorganizmus (protozoa) okoz, és amit egy fertőzött szúnyog (Anopheles) csípése terjeszt. A főbb tünetek közé tartozik a láz, meghűlés, fásultság, étvágytalanság, fejfájás, izomfájdalom és egyéb influenzaszerű tünetek. További tünet lehet az izomgörcs és izommerevség, erős izzadás, szájherpesz, abnormálisan szapora szívverés és légzési nehézség. A tünetek súlyossága esetről esetre nagyban eltérhet. A keringő vörösvértestek alacsony száma (anémia), súlyvesztés, és a bőr, a nyálkahártyák és a szemfehérje enhye sárgás elszíneződése (sárgaság) szintén előfordulhat. A Plasmodium nemzetség 4 különböző faja okozhat maláriát.
A Lyme-kór egy a Borrelia burgdorferi nevű, dugóhúzó alakú (spirochaeta) baktérium által okozott fertőző betegség. Ezt a baktériumot szarvas kullancsok (Ixodes dammini) hordozzák és terjesztik. A legtöbb esetben a Lyme-kórt először vörös bőrléziók (bőrsérülések) megjelenése jelzi (erythema chronicum migrans), ami egy kicsi, kiemelkedő, köralakú folttal (papula) kezdődik, ami legalább 5 cm átmérőjűvé fejlődik. A tünetek aztán tovább fejlődhetnek enyhébb láz, meghűlés, izomfájdalmak (myalgia), fejfájás, általános gyengeség és fáradtság és/vagy a nagyízületek, főleg a térdek fájdalma (fertőző arthritis) formájában. Az ilyen tünetek visszatérő ciklusokban jelenhetnek meg. Súlyos esetekben szívizom (miokardiális) és/vagy neurológiai rendelleneségek is lehetségesek. Esetekről számoltak be az Egyesült Államok különböző részeiből és más országokból is, pl. Kína, Japán, Ausztrália és számos európai ország.
A toxoplazmózis egy olyan fertőző betegség, amit a Toxoplasma gondii egysejtű parazita okoz, macskákat is gyakran megfertőz. Ez a fertőzés világszerte előfordul és a magzatra is átterjedhet egy fertőzött anyától. A fertőzést csak részben megfőzött étel, főleg disznóhús is okozhatja. A Toxoplasma petéinek véletlen lenyelése miatt szintén kifejlődhet a toxoplazmózis. Ez megtörténhet úgy, hogy valaki hozzányúl a szájához, miután a petékkel fertőzött szemét közelében kertészkedett vagy egy fertőzött macska almát takarította. A tünetek közé tartozik a fáradtság, bőrkiütés, magas láz, meghűlés és a máj gyulladása (hepatitis). Károsodások (léziók) keletkezhetnek a tüdőben, a szívben, a bőrön, az izmokban és/vagy az agyban.
A humán monocyta ehrlichiózis (HME) egy ritka fertőző betegség, amit az „Ehrlichia” családba tartozó Ehrlichia chaffeensis nevű baktérium okoz. A baktérium a vér- és nyirokereken keresztül terjed a szervezetben és megtámad bizonyos sejteket, amelyek fontos szerepet játszanak a test immunrendszerében (monociták és makrofágok). A HME betegekben a tünetek rendszerint 3 héttel azután jelennek meg, hogy az illetőt megcsípte egy olyan kullancs, amely hordozta az E. chaffeensis baktériumot. A kezdeti tünetek láz, meghűlés, fejfájás, izomfájdalom (myalgia) és általános gyengeség és levertség lehetnek. A későbbi tünetek lehetnek hányinger, hányás, étvágytalanság (anorexia) és/vagy súlyvesztés. Egyes betegeknél köhögés, hasmenés, torokgyulladás, hasi fájdalom és/vagy zavartság jelentkezhet.
A humán granulocyta ehrlichiosis (HGE) egy ritka fertőző betegség, amit az „Ehrlichia” család egyik még el nem nevezett baktériuma okoz. A baktérium, amit kullancsok (bacillusgazda) hordoznak és terjesztenek, olyan szemcsés fehérvérsejteket (neutrofilek) támad meg, amelyek szerepet játszanak a baktériumok bekebelezésében, a vérből való eltávolításukban és elpusztításukban (phagocytosis). A HGE betegekben az első tünetek rendszerint az Ehrlichia baktériumot hordozó kullancs általi megcsípés után kb. 1 héttel jelentkeznek. Majdnem minden esetben a tünetek közé tartoznak a láz, meghűlés, izomfájdalom (myalgia), általános gyengeség és levertség és/vagy fejfájás. Bizonyos betegeknél köhögés, hányinger, hányás és/vagy zavartság is megfigyelhető.
Diagnózis
A babeziózis diagnózisához alapos orvosi vizsgálatra van szükség, melynek része a beteg részletes kikérdezése (pl. közelmúltbani kullancs csípés), a jellemző tünetek, és a speciális tesztek, úgymint a vérkenet vizsgálata annak megállapítására, hogy a vörösvértestekben (erythrocyta) megtalálható-e a parazita. A diagnózis megerősítésére antitest tesztet (indirekt immunfluoreszcens vizsgálat) is végezhetnek.
Kezelés
A legtöbb egészséges emberben a babeziózis rendszerint spontán elmúlik, kevés vagy semmilyen tünetet sem okozva. A legyengült immunrendszerű embereknek gyógyszeres kezelésre (clindamycin, kinin és/vagy más antiparazita vagy antibiotikum készítmény) lehet szükségük. A clindamycint és a kinint használják a leginkább a babeziózis súlyos tüneteit mutató betegek kezelésében.
Két másik gyógyszert (atovaquone és azithromycin) olyan esetekben használnak, amikor a clindamycin és a kinin nem hatásosak. Azon betegeket, akiknek kivették a lépét, és akiknek súlyos babeziózisa van, vérátömlesztéssel kezelhetik.
Megelőzés
Akik a Babesia parazitákkal fertőzött kullancsokkal teli területeken (pl. mezők, erdős vagy mocsaras részek, stb.) járnak, tegyenek meg bizonyos intézkedéseket a fertőzés kivédésére. Ilyenek lehetnek a hosszúujjú ing, hosszúnadrág és kalap viselése; viseljünk világos színű ruhát, amin észrevehetők a kullancsok; használjunk megfelelő kullancsriasztó szert; és hazatéréskor alaposan ellenőrizzük a ruházatunkat és a bőrünket (főleg a fejbőrt és a nyak hátsó részét).
Vizsgálati fázisban lévő terápiák
Trópusi betegségekkel kapcsolatos kutatások folyamatosan folynak. Az e betegségekkel kacsolatos további információkért lépjen kapcsolatba az Egészségügyi Világszervezettel (World Health Organization – WHO).
A www.clinicaltrials.gov internetes cím nyújt tájékoztatást az aktuális klinikai kísérletekről az USA-ban.
Magánforrásokból szponzorált klinikai kísérletekről bővebb információért keresse fel az alábbi weboldalt: www.centerwatch.com
Az Európában folytatott klinikai kísérletekről bővebb információt talál az alábbi internetes címen:
https://www.clinicaltrialsregister.eu/
Irodalom
Könyvek:
Bennett JC, Plum F, eds. Cecil Textbook of Medicine. 20th ed. Philadelphia, PA: W.B. Saunders Co; 1996:1915-16.
Fauci AS, et al., eds. Harrison’s Principles of Internal Medicine, 14th Ed. New York, NY: McGraw-Hill, Inc; 1998:1188-89.
Peter, G, et al., eds. Report of the committee on infectious diseases, 21st ed. Am Acad of Peds;1988:131.
Tudományos cikkek:
Krause PJ. Babesiosis diagnosis and treatment. Vector Borne Zoonotic Dis. 2003;3:45-51.
Herwaldt BL, et al. Endemic babesiosis in another eastern state: New Jersey. Emerg Infec. Dis. 2003;9:184-8.
Gelfand JA, Callahan MV. Babesiosis: an update on epidemiology and treatment. Curr Infect Dis Rep. 2003;5:53-8.
Weiss LM. Babesiosis in humans: a treatment review. Expert Opin Pharmacother. 2002;3:1109-15.
Kjemtrup AM, et al. Human babesiosis: an emerging tick-borne disease. Int J Parasitol. 2000;30:1323-37.
Krause PJ, et al. Atovaquone and axithromycin for the treatment of babesiosis. N Engl J Med. 2000;343:1454-58.
Fell E. An update on Lyme disease and other tick-borne diseases. Nurse Pract. 2000;10:38-40, 43-4, 47-48.
Perdrizet GA, et al. Babeiosis in a renal transplant recipient acquired through blood transfusion. Transplantation. 2000;70:205-08.
Homer MJ, et al. Babesiosis. Clin Microbiol Rev. 2000;13:451-69.
Linden JV, et al. Transfusion-associated transmission of babesiosis in New York State. Transfusion. 2000;40:285-89.
Meldrum SC. Human babesiosis in New York State: an epidemiological description of 136 cases. Clin Infect Dis. 1992;15:1019-23.
Carr JM, et al. Babesiosis, diagnostic pitfalls. Am J Clin Pathol. 1991;95:774-77.
Doan-Wiggins L. Tick-borne diseases. Emerg Med Clin North Am. 1991;9:303-25.
Krause PJ, et al. Babesiosis: an underdiagnosed disease of children. Pediatrics. 1992;89:1045-48.
Mintz ED. Transfusion-transmitted babesiosis: a case report from a new endemic area. Transfusion. 1991;31:365-68.
Mathewson HO, et al. Self-limited babesiosis in a splenectomized child. Ped Infect Dis Jour. 1990;3:66-67.
Jacobs R. Tick exposure and related infections. Ped Infect Dis Jour. 1988;7:342-46.
A betegségleírás forrása: https://rarediseases.org/
